Magyar nyelv English version Performan Group

Stressz coaching

Munkahelyi környezetben számos stresszhatás éri a dolgozókat. Cikksorozatunk következő epizódjában sorra vesszük a stressz hatásait, tüneteit, valamint hogy a coaching folyamatban hogyan lehet kezelni ezeket.

2014. február 28. · Coaching · Gombos Erika
Stressz coaching

Mi a munkahelyi stressz?

Olyan érzelmi, fizikai, gondolkodásmódbeli és viselkedési reakció, amelyet a túlzott elvárások, követelmények, és a hektikusan változó feladatok váltanak ki bennünk, s amelyekkel kapcsolatban úgy érezzük, hogy nem leszünk képesek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal.

 

Jó stressz kontra rossz stressz

Meghatározhatunk jó stresszt, amely hasznos számunkra, mobilizálja az erőforrásainkat, javítja a koncentrációt, segít abban, hogy jobban teljesítsünk.

A stressz ártalmas formája ezzel szemben rontja a teljesítményünket és tartós jelenléte károsan hat magatartásunkra, érzelmi állapotunkra és végső soron egészségünkre is.

A munkahelyi stressz 2.5-szer károsabb az életkilátásainkra nézve, mint a dohányzás, vagy az elhízás!

 

A stressz szubjektív

Ami stresszt vált ki valakiből, az a másik egyén számára izgalmas kihívást jelentő esemény is lehet. Különbözőek vagyunk abban is, hogy miként reagálunk az átélt stresszre.

 

A stressz néhány tipikus tünete

A stressz okozhat testi, gondolkodásbeli és lelki tüneteket is. Testérzetként fejfájás, fáradtság vagy éppen hiperaktivitás jelentkezhet. Hosszabb idő után pedig komolyabb tüneteket is okozhat, ilyenek például emésztési problémák, hajhullás és bőrproblémák. Stressz hatására az egyén szétszórttá válhat, csökkenthet a koncentrációs képessége. Lelki hatásait tekintve agresszió, fokozott szorongás alakulhat ki.

 

Egy vállalat is lehet „stresszes”

A stressz szervezeti szinten is megjelenhet. Ilyenkor általánosan csökken a teljesítmény, növekszik a hibázás lehetősége, gyakrabbá válnak az ügyfélpanaszok. Nagy problémát jelenthetnek ilyenkor a vállalat munkaerőt érintő változásai: egyre több a hiányzás, a betegszabadság, nagyobb a munkaerő-elvándorlás, csökken a dolgozói elégedettség. Napi szinten megnő a munkahelyi feszültség, gyakrabbá válnak a konfliktusok.

 

Miben tud segíteni a coach?

Segít tudatosítani, hogy a stresszkezelés egy aktív folyamat, amelynek része a változás, fejlődés, amely időt, és energia befektetést, tényleges elköteleződést igényel. Valamint, hogy ez egy olyan folyamat, amely nem történik meg máról holnapra, és vannak benne időleges visszaesések, amelyekből tanulnunk kell.

Egy tipikus megoldásorientált stressz-coaching első lépéseként felmérjük a jelenlegi stressz-szintet, -forrásokat és -hatásokat; majd egy az ügyfél számára „SMART” célt tűzünk ki. Azonosítjuk a delikvens meglévő erőforrásait (mi az, amit jól csinál már jelenleg is), majd a szóba jöhető eszköztárból kiválasztjuk a számára legkönnyebben és legeredményesebben alkalmazható módszert. Ezek után „már csak” ezek gyakorlatba ültetése, azaz kipróbálása van hátra; és az alkalmazás tapasztalatainak átbeszélése: ami működik, megtartani, ami nem működik, ahelyett valami mást keresni.

 

Fontos tudni:

  • Nem minden technika alkalmazható mindenki számára! Ezért érdemes többféle technikát is kipróbálni, amíg meg nem találjuk azt a módszert, ami a számunkra a legalkalmasabb.

  • Terv nélkül nem működik! A terv segít az új szokást beilleszteni a mindennapi életvitelünkbe. Persze nem árt, ha ez a terv nem merev, hanem rugalmasan alkalmazkodhat a gyakorlatban tapasztaltakhoz.

  • Itt is, mint általában a megoldásorientált coachingban, kövessük a „kis lépések” elvét! Azaz fontos a fokozatosság, ne akarjunk mindent egyszerre megoldani. Örüljünk az apró sikereknek is!

  • Készüljünk fel arra, hogy lesznek kudarcaink, visszaeséseink! Vértezzük fel magunkat ezek ellen!

  • Ne szégyelljünk támogatást kérni környezetünktől!

     

Gombos Erika

ügyvezető partner, vezető tanácsadó, coach


 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek

 
LinkedIn Facebook